Szerelem a négyzeten
Szilvi és Gergő összejöttek. Számomra ez a hónap eseménye. Mivel minden irányba nagyon szorosak a baráti kötelékek kicsit olyan mintha én is újra szerelmes lennék. Olyan furcsa, nosztalgikus érzések öntöttek el ma amikor Szilvivel csacsogtunk. Annyi minden szép emlék jutott eszembe.
Az elmúlt 19 év során annyi szerelem és szép emlék vett körül. Az első “hivatalos” pasim az egyik általános iskolás osztálytársam volt. Zsolti. Az osztály legrosszabb és leghiperaktívabb sráca. Így visszatekintve nem mondanám egy Adonisznak. Igazából tiszta “Zsolti a béka”. Na mindegy azért cuki volt. Egyszer elvitt a Hannah Montana filmre a moziba. Már akkor is nagyon gáz volt, de hát a mamája ezt ajánlotta neki. De kb. ennyi volt a kettőn kapcsolata. Ja meg minden nap hozott nekem kölcsönbe egy-egy CD-t, amibe sajtcetlikre írogatott mindenféle üzenetet. Végül a szép, de igazából eseménymentes kapcsolatunkat egy jó nagy pofonnal zártam.
A következő “pasim” az ír származású angol tanáromnak a fia volt. Hát ő sem kapna tíz pontot a szépség skálámon, de azért cuki volt. Vele se történt sokkal több dolog. Na jó neki azért egyszer adtam egy puszit. De ő olyan bamba volt, hogy fel sem fogta az egészet. Még egy Dj-s bulit is rendeztem amin kb 5-en voltunk. Csak azért, hogy nála bevágódjak.
A következő pasim volt a nagy áttörés. Persze, hogy ne is mondjam ő sem állt sorba kétszer amikor a szépséget osztogatták. De persze mondhatjuk hogy nem a külső a lényeg, de hát ő a “belsőből” sem volt a toppon. Őt a neten ismertem meg. Míg csak beszélgettünk nagyon kedves és aranyos volt. De amikor először találkoztunk minden megváltozott. Már kb. 10 perc ismeretség után letámadott és bevetette a mosógép effektus. Életem első csókja után majdnem elhánytam magam. Konkrétan a nyelvével megvakarta a gyomrom. Undorító volt. De ezzel még nem is lett volna akkora baj, de rettenetesen tapadós volt. Hazakísért, elém jött az iskolához. Mindig mindenhol ott volt. Kb két lépést lehetett vele sétálni majd rögtön a számba volt. Két napig jártunk. Ezek után azt hittem soha többé nem látom. Nagyot tévedtem.
Jó pár évvel később ismét összehozott minket a sors. De ez a találkozás százszorosan alulmúlta a várakozásaimat. A Margit szigeten beszéltük meg a találkozót. Vagy negyed órát késett. Már épp indulni akartam amikor megjelent. A parfümje fojtogatott. Végül kedvesen beszélgetve elindultunk befele a szigeten. Számomra öt perc után nyilvánvalóvá vált, hogy ennek nem lesz jó vége és mihamarabb indulnom kéne innen. Eleinte finoman próbáltam ezt közölni vele de nem igazán értette meg. Ő csak mondta és mondta. És akkor egyszer csak bekattant. Mintha megbuggyant volna. Elkezdett áradozni a közös életünkről. Hogy hogyan emeljük a kapcsolatunkat magasabb szintre. És hogy ő harcolni fog értünk. mindezt kb 10 perc séta után. Bepánikoltam és menekülőre fogtam. Az első buszra felszálltunk és nyomás. A buszon is csak azt ecsetelte, hogy milyen boldog család leszünk. Végül következő megállónál leszálltam. Ő kihajolt a busz ajtaján és torka szakadtából kiabálni kezdett. Hogy ő soha nem hagy el és nem fog lemondani rólam. Ő szeret engem és együtt fogjuk leélni az életünket. Végül a buszvezető rászólt hogy húzza be a fejét. Becsukódott az ajtó ő pedig tiszta erőből nekinyomta az arcát és a tenyerét az üvegnek és elkezdett ordítani, hogy tegyem én is oda a kezemet. Az egész megálló és a busz rajtunk röhögött. Életem egyik legkínosabb pillanata volt.
És ez még nem minden. De ha az összes gáz sztorimat elmesélném napokig itt ülnék. A lényeg, hogy nem nagyon voltam toppon a pasi választásban. De aztán szerencsére jött a férjem és minden megváltozott. Ő az én álom pasim. Remélem Szilvi és Gergő megtalált egymásban az igazit és ők is olyan boldogok lesznek mint mi. Sok sikert srácok!